Az örökké talán abban a forró évben kezdődött, amikor Szolzsenyicint kitoloncolták a Szovjetunióból, Nixon belebukott a Watergate-botrányba, az Abba együttes Waterloo című dalával megnyerte az Eurovíziós dalfesztivált, Kardos Sára pedig, aki szentül meg volt győződve arról, hogy egész életét gyógypapucsban dolgozza végig a pénzügyi osztályon, megnyert egy manökenversenyt… Kardos Sára egy katonatiszt lányaként cseperedik egy dunántúli város honvédségi lakótelepén. Amikor a szépséges kamaszlány a helyi ruhagyárban vállal nyári munkát, nem sejti, hogy hamarosan gyökeresen megváltozik az élete, kiszabadul a katonás fegyelemből, ki a vasfüggöny mögül, és elindul egy kifutón, amely messzire, Párizsba, New Yorkba vezeti. Ez a kifutó a sorsa volt… AZ ÖRÖKKÉ RÖVID TÖRTÉNETÉT a Kádár-korszak egyik legsikeresebb manökenjének rendkívüli életútja ihlette, amelyet beárnyékolt a történelem és a hidegháború komor valósága. A regény bepillantást enged a ’70-es, ’80-as évek szocialista és nemzetközi divatvilágának kulisszatitkaiba, Budapest, Párizs és New York pezsgő mindennapjaiba.   A szerző a könyvről: „Hatéves voltam, amikor édesanyám az Ez a divat szerkesztőségében dolgozott, ott találkoztam a Kádár-korszak ismert manökenjével. Akkoriban persze nem tudtam, ki ő, valószínűleg senki sem tudta pontosan, ahogy alakját ma is számtalan legenda övezi. Amit egészen biztosan leírhatunk: a magas, zárkózott lány mai szemmel nézve is bámulatos karriert futott be, ám a magánélete korántsem volt ilyen szerencsés. Csábította, csodálta a nagyvilág, figyelte az állambiztonsági szolgálat, férfiak üldözték szerelmükkel, tengereken keltek át miatta, hogy láthassák, karjukba zárhassák, megmentsék a világtól. Vajon mennyire határozza meg a személyes szabadságunkat, döntéseinket, a sorsunkat, hogy hova, mikor, milyen háttérrel születünk? Kerestem a választ kordokumentumokban, beszéltem kortársakkal, gyűjtögettem egy száguldó élet kimerevített pillanatait. Volt, aki így emlékezett, volt, aki úgy – a legenda ilyen. Végül úgy döntöttem, finoman összeszőve tényeket és fikciót, a regényben a képzeletem teremtette Kardos Sára életét mesélem el, aki lehetett bármilyen szerelmes, sorsüldözött, megalázott, a kifutón és a kamera előtt fenséges, tiszta maradt, miközben őt magát sodorta végtelen tenger, apály, dagály. Mint minden végzetes szerelmi történet, ez sem csak egy férfiról és egy nőről szól, hanem a korról is, amelyben játszódott.”   Vass Virág   A szerzőről: Vass Virág, író, újságíró Tizenhét éves kora óta publikál, riportjával 1991-ben nyerte meg azt a pályázatot, amely egyszerre hozta számára a Magyar Nemzet, a Magyar Narancs és a Nők Lapja állásajánlatát. Ez utóbbinál rovatvezetőként, főmunkatársként, főszerkesztő-helyettesként dolgozott. 2000-ben elnyerte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének legjobb, 35 évnél fiatalabb újságíróknak járó Flekk díját. 2001-ben alapító főszerkesztőként indította útjára a világszerte megjelenő Elle magazin magyar kiadását, majd visszatért régi szenvedélyéhez, az íráshoz. Első regénye, a Vulévu 2009-ben a legnagyobb példányszámban fogyó első kötet lett. Azóta hét sikeres regényt írt, amelyek több mint százezer példányban keltek el. Rendszeresen jelentek meg írásai a Metropolban, az Elle, a La Femme, az InStyle és a Playboy magazinokban. Leginkább azonban azt a fajta újságírást érzi a magáénak, amely a Nők Lapja alkotóműhelyét jellemzi, és amely generációk óta teszi érthetőbbé (és sokszor elfogadhatóbbá) a világot. Az örökké rövid története a kilencedik regénye.

Olvasson bele: Vass Virág  - Az örökké rövid története